A tisztaság önmagában nem minden, de e nélkül minden semmi. Tudnunk kell az otthonunkban használt olajokról, hogy tartalmaznak-e szintetikus összetevőket, illatkomponenseket, ásványi olajokat, vagy vannak-e higítva más olajokkal, alkohollal. Ezek az egyéb hozzáadott anyagok akár asztmás, allergiás tüneteket is kiválthatnak. Például az alkohol száríthatja az érzékenyebb bőrt. A 100%-os tisztaságúakat keressük!
A termőhely bármilyen meglepő, de nagyon is meghatározó. Ahogy a boroknál, úgy az illóolajok esetében is lényeges, hogy az adott növényfaj milyen helyen került begyűjtésre, vagy hol termesztették. A talaj, az elérhető vízmennyiség, a napsütéses órák száma mind-mind befolyásoló lehet. Ezek alapján ún. kemotípusba (kémiai altípus) is sorolják a növényeket, pl. a rozmaring esetében ezek a ct. verbenon, a ct. cineol vagy a ct. kámfor, melyektől más összetételük révén, más hatást is várhatunk.
Az sem mindegy, hogy melyik részéből származik az illóolaj az adott növénynek. Például a keserű narancs virágból, gyümölcsből, levélből is lehet olajat kinyerni. Előbbi édeskésebb, utóbbi kettő kesernyésebb íz-illatvilágú, különösen a levél olaja.
A betakarítás módja, időpontja is lényeges. Hol és hogyan gyűjtik a növényeket? A bio minősítésű illóolajok esetében nem kell félni attól, hogy szermaradvány kerül az illóolajba, az útmenti gyűjtésűek már akár szennyezettek is lehetnek. A betakarítás optimális időpontja szinte növényenként változó, pl. van amit teljes „érésben”, van amit kicsit már elvirágozva kell betakarítani (lásd pl. a levendulát), van amit hajnalban (pl. a rózsát) érdemes szedni a legoptimálisabb hatóanyag összetételért.
A feldolgozás, kinyerés módja szintén nem elhanyagolható. Hogyan, mennyi ideig, milyen körülmények között tárolják az adott növényt? Milyen mennyiségben, egy adott helyről kerül-e feldolgozásra, vagy több helyről, termelőtől (nekünk évekig másokkal együtt dolgozták fel a levendulánkat a desztilláló üzemben a túl kevés mennyiségünk miatt, most már arra törekszünk, hogy csak a mi levendulánk kerüljön az üstbe, látván a heterogén minőségeket). A kinyerés módjai is különbözőek lehetnek, így vízgőz-desztillációval (pl. levendulaolaj), préseléssel (pl. citrusolajok), oldószeres kivonással, vagy pomádés (zsíros-alkoholos) kinyeréssel (pl. jázmin esetében) juthatunk illóolajokhoz. A desztillációt tartják a legjobb módszernek. Ám ennek időtartalma is más és más növényenként, amivel a lepárló mesternek is tisztában kell lennie. Az oldószeres kinyerésű illóolajok inkább csak tér illatosításra használhatók a fentiek figyelembe vételével.
Mindezek alapján is láthatjuk, hogy a jó minőségű illóolaj létrejöttéhez sok-sok paraméter szükséges, amelyek növényenként más-más aspektusok figyelembe vételét teszik szükségessé. Ezért fontos, hogy tudatosan vásároljuk és használjuk az illóolajokat.
Felhasznált irodalom és források:
- Kerekes Anita (2016): Aromaterápia. Tanfolyami jegyzet
- www.tudatosvasarlo.hu
- www.aroma-botanica.hu